A Konkrét stúdió falai között a VOLVO XC40 Plug-In Hybrid reklámfotózásán ötleteltünk. Az iroda Budapest szívében a várnegyed közelségében található, ahová romantikus kis utcákon át vezet az út. A Stúdióba lépve egy innovatív közösség(i) tér fogad, ahol érezhető az összetartás és a szakértelem. Nyitottan és érdeklődve fogadják az új akár (extrém) ötleteket is, ennek köszönhetően társaságukban szabadon szárnyalhat a fantázia. Ötleteikkel és konstruktív hozzáállásukkal végig kísérve biztosították a célom elérését. A határozott és egyben nyugodt hangulat mellett bepillantást nyertem munkáik egyediségébe, minőségébe és sokszínűségébe. Professzionális ügyfélkezelésük és egyedi látásmódjuknak köszönhetően, bátran állíthatom, hogy lenyűgözőek!
A velük való együttműködés kapcsán egy dolog biztos: feledhetetlen élmény marad!
A koncepciómmal legjobban harmonizáló épület kiválasztásában meghatározó szerepet töltött be a Konkrét Stúdió innovatív tervezőcsapata, akiknek ezúton is hálás vagyok. A fotózás helyszínét biztosító Vulkánparkot a Földes és Társai Építésziroda keretei között Földes László és Balogh Csaba együtt tervezte, de az ott boncolgatott gondolatok máig hatnak – immár a Konkrét Stúdióban zajló – önálló tevékenységükre is.
A táji adottságok milyen mértékben és hogyan befolyásolták a tervezés folyamatát?
Egy tanúhegy mellett mindig nagyon erősek a táji adottságok, izgalmas a sík tájból kiemelkedő masszív bazalt tömb, a hegy aurája dominánsan meghatározza a környezetét. Kezdettől fogva egyértelmű volt számunkra, hogy az épületünk ebben a tájban – a hegytől megfelelő távolságot tartva – épített mesterséges jelként kell viselkedjen. A hegyhez képest eltörpülő, de karakterével mégis kellő erővel jelen lévő objektumot álmodtunk, amely vonzza a tekintetet és jelzi, hogy itt valami nagyon izgalmas dolog várható.
Milyen kihívásokkal kellett szembenézni az épület tervezése során?
A legnagyobb kihívást az okozta, hogy végig meg tudjuk őrizni koncepciónk tisztaságát és lényegét a rendkívül nyomott költségvetés adta lehetőségek keretein belül, és hogy mindezt sikerrel elfogadtassuk a hazai építőipar közös munkában résztvevő szereplőivel.
Milyen jelentéssel bír az anyag- és színhasználat?
A táj mellett a korábbi ipari tevékenység (bánya) nyomai is erősen jelen vannak a tanúhegyen. Az anyaghasználatot a természetes és az ipari nyersesség ötvözete generálta. A beton és a nyers vas is egyszerre nagyon ipari és természetbe illeszkedő, szépen patinásodó, izgalmasan öregedő anyagok. A színük – természetes kőszerű szürke és rozsda – is különösen szép harmóniába tud kerülni a különböző évszakok természetes színeivel, mint a tavaszi zöldek, az aratáskori aranyló szántók és az őszi-téli szürke-kopasz táj. Ugyanakkor a rozsdás acél mégis durva, erőt sugárzó és még mindig meghökkentő, zavart okozó valami, főként az őszinte keresetlen módján való megjelenésével, ahogy mi alkalmaztuk.
A Konkrét Stúdió stílusjegyei miként jellennek meg a Vulkánpark épületén?
A “stílusjegyeink” talán az őszinte, karakteres anyaghasználatban, a belső tér rendkívüli szabadságfokában, izgalmas bonyolultságában, összetettségében jelennek meg leginkább. Illetve abban, hogy mindig igyekszünk az épületeinket addig csupaszítani, amíg már nem tudunk elvenni belőlük. Egy-egy épületünk jellemzően egy gondolatra, annak kifejtésére, rétegeire és sűrítésére adott válasz. Emiatt minden épületünk és tervünk egyéni, nehéz stílusjegyeket ránk aggatni. A Vulkánpark mind közül talán a legegyedibb.
A vulkán, mint természeti jelenség, hogyan jelenik meg az épületben?
A vulkánokra, mint a felfoghatatlan természeti erők közvetítőire tekintettük, hisz a föld mélyében zajló folyamatokról többek közt a vulkánok tevékenységén keresztül kaphatunk apró-pici ízelítőt. Az épület bejárása során a látogató építészeti nyelven az univerzumot működtető erők brutalitásával és tiszta szépségével találkozik. A betonba ágyazott rozsdás vas zárványok valamiféle vulkanikus kőzetre emlékeztetnek, az épület belsejében végigtekergő járat pedig egy absztrakt vulkáni kürtő is lehet.
A Konkrét Stúdió által tervezett épületeknél milyen szerepet tölt be a környezettudatosság? Miként befolyásolja a tervezés folyamatát?
A környezettudatosság egyre fontosabb, egyre megkerülhetetlenebb. Az építés, mint emberi, társadalmi tevékenység alapvetően nem környezettudatos. Már régen a természetes szükségleteinken túl építünk. A legkisebb ökolábnyommal rendelkező épületek is óriási károkat okoznak. Amellett, hogy folyamatosan keressük és próbálgatjuk a leginkább fenntartható anyagokat és technológiákat, amelyek elérhetőek és megfizethetőek itthon, hiszünk abban is, hogy a meglévő épületállomány hasznosítása, életben tartása talán még fontosabb. Épületeink jelentős része felújítás, átépítés során jön létre, legyen az családi ház, vagy műemlékhasznosítás. Minden esetben igyekszünk meggyőzni a Megbízóinkat a meglévő értékek megtartásáról, a minél kisebb új volumen létesítéséről. Kiemelten fontosnak tartjuk a hosszú életű, tartós és jól újrahasznosítható, vagy eleve újrahasznosított anyagok használatát. Emellett igyekszünk passzív megújuló energiaforrások használatával tervezni, és nem igazán hiszünk a túlzott gépesítéssel elérhető aktív rendszerek hosszútávú fenntarthatóságában és humanitásában. Végső soron az embernek építünk, aki szeretné természetesen jól érezni magát a mesterséges környezetében amellett, hogy a természetet is kötelességünk megóvni a következő generációknak.
Miből gyűjtitek az inspirációt?
Nyitott szemmel járunk. A körülöttünk folyamatosan alakuló világból az újításokat, a közelmúlt és a régebbi korok mesterműveiből a kiforrott gondolatokat építjük be a folyamatainkba. Ezeket igyekszünk minden egyes alkalommal ütköztetni, ötvözni, összegyúrni. A folytonosságban és a folyamatos faragásban, csiszolásban hiszünk, melyet nyitott műhelymunkában csinálunk.
Miben rejlik a megjegyezhetőségetek?
Talán abban, hogy folyamatosan igyekszünk kilépni a magunk és a közönség komfortzónájából, a megszokottból, de sosem öncélúan. Mindig tudatos, átgondolt, elgondolkodtató és erős, sokszor megosztó válaszokat nyújtunk a kérdésekre.
